Enyhén lejtős, mintegy 4 fokos hajlásszögű területen, egy sekély porral és homokkal teli kráterben landolt hétfőn a Mars felszínén az Insight robotgeológus űrszonda – közölte pénteken honlapján az amerikai űrkutatási hivatal.
A landolás helyét, az Elízium-síkságot 22 helyszínből választották ki a NASA tudósai, a helyszín egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
„Tudományos csoportunk remélte, hogy egy homokos, kevésbé kőzetes területen fog landolni az űrszonda, ezért választottuk ki ezt a landolási helyet, így most nem lehetünk ennél boldogabbak” – közölte Tom Hoffman az Insight-projekt menedzsere a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumában.
A Marson nincsenek leszállóállások vagy kifutók, egy olyan helyen landolni, amely tulajdonképpen egy mindenféle kőzet nélküli nagy homokozóhoz hasonlít, könnyebbé teszi a robotgeológus bevetését és pompás helyszínt biztosít az ásáshoz – hangsúlyozta Hoffman. Az Insightot úgy tervezték, hogy képes legyen dolgozni egy 15 fokos lejtős felszínen is.
A térség sziklássága szintén fontos tényező az Insight misszió sikerességében. A kőzetek és a terület lejtőssége hatással lehet arra, hogy az Insight képes legyen az ultraérzékeny HP3, más néven vakond szeizmométerét a Mars felszínére helyezni.
Az űrszonda által küldött első felvételek elemzéséből kiderül, hogy a landolás térségében kevés a kőzet. A nagyfelbontású felvételek a következő napokban érkeznek meg a Földre az után, hogy az Insight lebontja a portól a landoláskor védő burkolatot az űrszonda két kamerájáról.
„Várjuk az első nagyfelbontású képeket, amelyek megerősítik az első becsléseinket. Ha a por ellen védő burkolattal készült első felvételek pontosak, akkor az űrszonda jól helyezkedik el ahhoz, hogy mindkét műszerét bevethesse, és a vakond is fúrhasson a Mars belső, felszín alatti hőmérsékletének mérésére – mondta Bruce Banerdt-, az Insight-projekt vezető kutatója.
A marsjáróról letöltött első adatok azt jelzik, hogy első teljes marsi napján a napelemekkel működő Insight több áram fejlesztésére volt képes, mint bármely korábbi marsjáró, amely a vörös bolygón landolt.
A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított Insigth két éven át fog a Marson kutatásokat végezni, a Mars mélyét vizsgálva.
Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.
