Semjén Zsolt: Trianont elfelejteni nem szabad, nem tudjuk és nem akarjuk

Trianont elfelejteni nem szabad, Trianont elfelejteni nem tudjuk és Trianont elfelejteni nem akarjuk – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Sátoraljaújhelyen, a Nemzeti Összetartozás Hídjának ünnepélyes átadóján.

A trianoni békediktátum „örök seb, magyar stigma és a megmaradásnak a küldetése” – mondta Semjén Zsolt, aki szerint a nemzeti összetartozásnak három értelme van, amelyek mégis egy egységet adnak: a gyász, a tanulságok levonása, valamint a nemzeti büszkeség, hogy a magyarság megmaradt.
Kiemelte, „azt az igazságtalanságot, hogy hazánk kétharmadát elrabolták, a történelmi Magyarország lakosságának a felét elszakították tőlünk, és a magyarság egyharmada idegen impérium alá került”, már sokan elmondták ünnepségeken, elmondják iskolákban; „elmondták, elmondják és el fogják mondani az idők végezetéig a családokban”.
A tanulságokról szólva kulcsfontosságúként említette, hogy „lássuk, hogy mi történt, hiszen ez a tanulság szolgál útravalóul számunkra a következő években, évtizedekben, évszázadokban”.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, „halálos veszély az, amikor külső és belső ellenségeink egy kottából játszva támadnak rá Magyarországra”. A trianoni békediktátum és a magyar történelem nagy tanulsága, hogy ha „belső ellenségeinket meg tudjuk fékezni, akkor külső ellenségeink sem bírnak velünk” – tette hozzá.
Szerinte a magyarok „egy csodálatos, zseniális nyelvnek” és egy „egyedülálló, különleges kultúrának” az örökösei, művelői, valamint a „heroikus magyar történelem sorsközösségének tagjai”. Hangsúlyozta, „ezt a gazdagságot csak mi, magyarok tudjuk megőrizni”.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette, „jogos az a büszkeség, hogy túléltük Trianont”, hiszen – mondta – úgy szabták meg a határokat, hogy „Magyarországnak ne legyen nyersanyagforrása, a vizeink forrásvidékét elszakítsák, a vasútvonalakat levágják”, így az ország ne tudja túlélni „a trianoni országcsonkítást”.
Semjén Zsolt szerint a kedden Sátoraljaújhelyen átadott Nemzeti Összetartozás Hídja maga az „összetartozás szimbóluma”. Az építmény nemcsak mérnöki alkotás, hanem olyan jelkép is, mely összeköti a magyart a magyarral, az emlékezést a reménnyel, a gyászt a büszkeséggel és Trianon kálváriáját a magyar feltámadással.
Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), Sátoraljaújhely polgármestere a köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, a több mint 720 méter hosszú építmény a „21. század hídja”, mely összeköti a magyarság korszakait és történelmét a jelennel.
Varga Tamás, a beruházást kivitelező Graboplan-Industrie Kft. ügyvezetője a rövid beszámolójában ismertette, hogy a terhelési vizsgálatok alkalmával 300 ember súlya alatt a híd 1,2 métert süllyedt lefelé, a téli és a nyári állapot között pedig 2 méter magasságkülönbség jelentkezik majd.
Az ünnepi műsor után a történelmi egyházak képviselői megáldották, megszentelték a Nemzeti Összetartozás Hídját.