A lehetőségeket körültekintően felmérve a válság utáni időszakra kell felkészíteni a magyar gazdaságot – mondta a pénzügyminiszter a Figyelő gazdasági hetilap csütörtök esti rendezvényén, Budapesten.
Varga Mihály kijelentette, hogy a vállalkozások továbbra is minden segítséget megkapnak a kormánytól, az állami és piaci források elegendőek lesznek a nehézségek leküzdésére.
Óvatosságra persze szükség van, hiszen sokkal erősebb államok is visszafogják a várakozásaikat, de a fejlesztéseket nem leállítani, legfeljebb átütemezni kell, előnyt adva azoknak, amelyek fenntartják a termelési kapacitásokat a kedvezőbb évekre – tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a visszajelzések szerint a munkaerőpiac a magyar gazdaság legszilárdabb eleme, a vállalati visszajelzések továbbra sem elbocsátásokról, sokkal inkább munkaerő-felvételről szólnak.
Varga Mihály kijelentette, hogy a vállalkozások továbbra is minden segítséget megkapnak a kormánytól, az állami és piaci források elegendőek lesznek a nehézségek leküzdésére.
Óvatosságra persze szükség van, hiszen sokkal erősebb államok is visszafogják a várakozásaikat, de a fejlesztéseket nem leállítani, legfeljebb átütemezni kell, előnyt adva azoknak, amelyek fenntartják a termelési kapacitásokat a kedvezőbb évekre – tette hozzá.
Mint mondta: „megvan a lehetőségünk arra, hogy további gazdaságpolitikai intézkedésekkel elkerüljük a recessziót, és 2023-24 táján visszatérjünk az egyensúlyi növekedési pályára, 2024-től pedig már 4 százalék körüli GDP-bővüléssel és 3 százalék alatti hiánnyal számolunk”. A tárcavezető szerint a kormány maga is ennek megfelelően tervez, ezért vezetett be kiadási korlátozást a minisztériumokban, ezért halaszt el állami beruházásokat, ez indokolja a visszafogottabb állampapírpiaci stratégiát. A vállalati ösztönzők ugyanakkor továbbra is eredményesek, a gyármentő program vagy a hatékonyságjavító pályázatok sok cégnek segítenek most is.
Varga Mihály kiemelte: a körülményekhez képest a gazdasági növekedés szintén biztatóan alakul, 4-4,5 százalék a növekedés mértéke. A gazdaságban „egészséges mozgás” látszik, egyre több új cég kerül be a legjobban teljesítők élmezőnyébe – hangsúlyozta. A miniszter kijelentette: a magyar gazdaság válságállósága mindeddig igazolást nyert. A rekordszintű foglalkoztatottság mellett a munkanélküliség 3,6 százalékkal továbbra is alacsony mértékű, az államháztartás központi alrendszere a kedvező szeptemberi adat után októberben is 100 milliárd forint feletti többlettel zárt.
A tárcavezető aláhúzta: a válsághelyzetben kulcsfontosságú a stabilitás, ezért a kormány elkötelezett a felelős gazdálkodás és a hiánycél tartása mellett.
A miniszter szerint a válságkezelést nagy mértékben segítette, hogy az előző évtized „nem telt haszontalanul”, így a gazdaságnak volt ideje felkészülni és tartalékolni az újabb kihívásra. Magyarország 2012-re túljutott az előző kormányoktól megörökölt nehézségeken, gazdasága az évtized második felében az európai élmezőnybe került, az államadósság közben csökkent, a foglalkoztatás pedig csúcsot döntött – tette hozzá.
Véleménye szerint helyes döntés volt teret engedni a gazdaságfejlesztésben a cégeknek, mert ilyen eredményeket vállalati együttműködések nélkül nem lehetett volna elérni. Arra ugyanakkor senki nem számított, hogy a világjárványt rögtön egy még súlyosabb kihívás követi – mondta Varga Mihály, aki szerint Magyarország a koronavírusból viszonylag jól jött ki, és ha ezzel véget értek volna a nehézségek, akkor a növekedési pálya is folytatódna. Sajnos az ukrajnai háború megrengette az egész EU-t, és úgy tűnik, hogy a bonyolult kihívások és érdekellentétek kezelése meghaladja Brüsszel képességeit – fogalmazott. Az uniós szankciók épp csak azoknak nem okoztak érzékeny veszteséget, akiknél elvileg kellett volna, az eddigi döntések tehát „valószínűleg rosszak” – mondta.
Ezt éppúgy ideje fölmérni, mint azt is, hogy minden államnak eltérőek az adottságai, és amelyik évtizedeken át az Oroszországból érkező energiahordozókra építette a gazdaságát, ráadásul tengerpartja sincs, annak idő kell az alkalmazkodáshoz – tette hozzá.
Sajnos az uniós döntéshozók ezt sem mindig akarják tudomásul venni, Magyarországnak így most az jelenthet segítséget, hogy az előző évtizedben jelentősen bővültek az energetikai összeköttetések a szomszédos államokkal, miközben a szankciók továbbra is egyre magasabb szintekre hajtják az energiaárakat – mondta a pénzügyminiszter.
