Gulyás Gergely: Magyarország érdeke, hogy templomaink élő közösségek otthonai maradjanak

Magyarország érdeke, hogy templomaink ne csupán kulturális örökségünk élettelen részei, hanem élő közösségek otthonai maradjanak – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap az angyalföldi református templomban.

Gulyás Gergely a templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten kiemelte: a kereszténység a “legszemélyesebb közügy”. Végigtekintve Magyarország történelmén az államalapítástól napjainkig, jól látható, hogy a kereszténység mit tett hozzá a magyarság életéhez.
A miniszter úgy fogalmazott: “Emlékeznünk kell, miként formálta gondolkodását és kultúráját, miként mutatott utat jó és rossz időkben, hogyan adott erőt kiállni a nehézségeket és reményt, hogy a legnehezebb időkben is higgyünk egy jobb kor eljövetelében”.
Az angyalföldi gyülekezetről szólva felidézte: a múlt század elején néhány lelkes fiatal lelkész kezdte a missziót a legszegényebb munkásnegyedben. A küldetés új erőre kapott, amikor “Trianon száműzöttjei”, az Erdélyből Angyalföldre telepített “vagonlakó menekültek” is csatlakoztak a gyülekezethez.
Az itt élők nemcsak felépítették, de a XX. század legnehezebb évtizedeiben – amikor kellett, hatalmas erőfeszítések árán – is megőrizték a templomot és a gyülekezetet – mondta a miniszter.
Hangsúlyozta: a templomépítés mindig közösségépítés is. Az angyalföldi gyülekezeti tagok, akik vasárnaponként együtt hallgatják Isten igéjét, azok, akik online követik az igehirdetéseket, valamint az a 400 iskolás, aki református hittant tanul az angyalföldi iskolákban, egy közösséget alkot. Olyan közösséget, amelynek tagjai részt vesznek egymás életében, közös a hitük, “osztoznak végső reménységünkben”, számíthatnak egymásra és élnek a gyülekezet által biztosított sokféle találkozás lehetőségével – sorolta Gulyás Gergely.
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében a Példabeszédek könyvének egy szakaszát magyarázva azt mondta: Salamon egyik legbölcsebb tanácsa, hogy az ember ne magával kezdje, ne magából induljon ki. Mert “aki magával kezd, az előbb-utóbb csak magánál marad”. Ezért “kezdjük Istennel”, aki ugyanis így tesz, az előbb-utóbb rádöbben, hogy “nem mi kezdünk Istennel, hanem ő kezd velünk”.
A bibliai emberek történetében az a közös és lényeges, hogy sohasem ők kezdték, hanem velük kezdett valamit Isten. Isten kezdett annak idején Ábrahámmal, amikor azt mondta neki, “menj ki a te földedről”, kezdett Mózessel, felszólítva, hogy vigye ki népét a “szolgaság házából”, és ő állította meg Pál apostolt a damaszkuszi úton, hogy aztán Saulusból Paulus lehessen.
Balog Zoltán kitért arra: az igaz ismeret megrendüléssel kezdődik. Az ismeret, a bölcsesség kezdete, amikor az ember megrendül azon, hogy a világ teremtője arra méltatja őt, hogy utat nyit az ő megismeréséhez.
A megrendülésből bizalom lesz, a bizalomból hit, a hitből pedig hitvallás – mondta a református püspök, hozzátéve, ez a soha véget nem érő történet, amelyet örökkévalóságnak hívnak.
Tóth József (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP), a XIII. kerület polgármestere köszöntőjében fontosnak nevezte hogy a kerület templomai megmaradjanak és szolgálják a közösséget. Megítélése szerint a kerületben az önkormányzat és a történelmi egyházak együttműködése kiegyensúlyozott és harmonikus.
A Frangepán utcai református templom és parókia alapkövét 1927-ben tették le, az építkezés 1933-ban fejeződött be.
A templom felújítása 2017-ben a II. világháborúban megsérült, majd ideiglenesen helyreállított torony visszaépítésével kezdődött, 2022-ben pedig megtörtént a tető és a homlokzat felújítása. A beruházás költségét a gyülekezeti tagok adományából és pályázaton elnyert kormányzati támogatásból fedezték.