Nagy István: egyre többen választják a vidéki életet

Egyre többen választják a vidéki életet, meglátják bennne a boldogulás lehetőségét – mondta Nagy István agrárminiszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2021 rendezvényén csütörtökön Budapesten.

Hozzátette: tavaly a fővárosból több mint 16 ezer, a többi városból 2600 ember költözött el, miközben a községekben élők száma 19 ezerrel nőtt. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy az emberek egyre jobban elvágyódnak a természetközelibb életforma felé – mondta, kiemelve: a magyar vidék alkotja Magyarország gerincét, a hazai agrárium és vidékfejlesztés nem csak a vidéken élők ügye. Mindenkinek fontos, mivel a mezőgazdaság alapvető termelési ágazat, jelentős foglalkoztatással, és exporttal.
Fontosnak nevezte, hogy jó legyen vidéken élni, adjon megélhetést, biztonságot. A tárca feladata, hogy segítsék a térségeket a felzárkózáshoz, a vidéki emberek életminőségének javítását. A vidéki gazdaságok versenyképességének megőrzése érdekében lényeges a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, a munkavállalók megfelelő javadalmazásának, valamint megfelelő vidéki infrastruktúrájának biztosítása a vidéki térségekben – sorolta. Az elmúlt két kormányzati ciklus során a mezőgazdaság és élelmiszeripar látványosan fejlődött, és vannak további tartalékok – tette hozzá, megjegyezve, a magyar vidék vitathatatlanul feljövőben van.
Kiemelte, a kormány döntése szerint háromszor több forrás jut vidékfejlesztésre a következő időszakban. Egy évben lehet annyi forrást elkölteni vidékfejlesztésre, mint az előző hét évben összesen. Az Agrárminisztérium elkötelezett célja, hogy a Megújuló vidék, megújuló agrárium programmal történelmi léptékű fejlesztési lehetőséghez juttassa a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit, a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. A korábbi időszakokban a központi költségvetés 17,5 százalékkal egészítette ki az Európai Unióból jövő forrásokat, azonban most az a történelmi léptékű döntés született, hogy a kormány 80 százalékkal egészíti ki azt – mondta. Ez azt jelenti, hogy míg korábban 1500 milliárdos volt a vidékfejlesztési keret, addig most 4265 milliárd forint, tehát gyakorlatilag háromszorosa. Ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, amely korábban elképzelhetetlen mértékű volt. A Megújuló vidék, megújuló agrárium program egyben fontos mérföldköve, “vidéket erősítő lába” a meghozott kormányzati intézkedéseknek, melyet pontról, pontra következetesen valósítanak meg – emelte ki. Másik ugyanilyen fontos kormányzati intézkedésnek nevezte a Magyar Falu programot, amely a kistelepüléseken élő lakosság egyre szélesebb körét támogatja, ezzel hozzájárul a falusi emberek életminőségének javításához.
Közölte, a Vidékfejlesztési Programban 2014 óta eddig több mint 2020 milliárd forintra már megszülettek a támogatói döntések, amelyek több mint 228 ezer kérelem pozitív elbírálását jelentik, a beadott kérelmek 71 százaléka nyert. Ezek a számok meredeken fognak emelkedni, ami “valóságos pályázati dömpinget” jelent. Ahhoz, hogy az intézményrendszer képes legyen kezelni ezeket a forrásokat, és időben kifizetni a hatványozottan nagyobb összegeket, annyira egyszerűsítik a pályázatokat és azok elbírálásának folyamatát, amennyire csak az uniós szabályok megengedik. Másrészt bővíteni fogják a végrehajtásban részt vevők létszámát is, amely az előzetesen kalkulált adatok alapján nagyságrendileg 20 százalékkal több kapacitás bevonását teszi szükségessé az agrártámogatások kezelése területén a megyei kormányhivatalok és az államkincstár esetében is – ismertette.
Kitért arra, hogy a vidék nem homogén struktúra. Aprófalvak, közepes települések, nagyobb városok alkotják, gazdasági pólusok; idegenforgalmi térségek, védett természeti tájegységek, és mezőgazdasági területek egészítik ki egymást. Ezért a problémáit is komplexen, számos tényezőt figyelembe véve kell kezelni a tárcavezető szerint, amelyben lényeges előrelépés a Vidékfejlesztési Kormánybizottság létrehozása.
Elmondta, hogy a kormány elfogadta Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, amely 2023-ig fogalmazza meg a magyar agrárgazdaság digitalizációjához szükséges intézkedéseket. Céljuk, hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás mérettől függetlenül minden gazdálkodó számára elérhetővé válhasson. Éppen ezért az agrár digitalizáció ösztönzése az idei évtől új támogatási célként jelent meg, hogy minél szélesebb körben elterjedjen a precíziós gazdálkodás és minél többen használják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket.
Reményét fejezte ki, hogy a kormány agrárpolitikájának hatására történelmi fejlődésen fog keresztülmenni a magyar vidék. A vidék gazdaságának erősítése egész Magyarország megerősítését jelenti – húzta alá.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: tavaly év végén 60 ezer ember megkérdezésével készítettek kutatást a vidék településeinek megítéléséről, helyzetéről, a fejlesztési programok hatásairól. A vidék fejlesztése érdekében számos szakpolitikai intézkedést kell meghozni, amelyek hatása hosszú távú. A kutatásaikkal szeretnének a döntések megalapozásához hozzájárulni, így a konferencia évenkénti megrendezésével is – tette hozzá.