Biztonságot és stabilitást hozott Romániának az egy éve hivatalba lépett nagykoalíciós kormány a világjárvány, az Ukrajna elleni orosz agresszió, az energiaválság, és az Európán végigsöprő infláció közepette – állapította meg pénteken Nicolae Ciuca liberális (PNL) miniszterelnök kormánya tevékenységét értékelve.
Szerinte a kabinet alapvető feladata, hogy megvédje az ország lakosságát és gazdaságát a sorozatos válságok következményeitől. Úgy vélte: sikerült egyensúlyban tartani a szociális intézkedéseket és az üzleti szféra érdekeit, fenntartva a gazdaság pozitív tendenciáját.
Ciuca szerint 2022 az uniós igazságügyi monitoring lezárásának éveként is emlékezetes marad, igazolva azt az érettségi szintet, amelyet Románia elért az Európai Unióhoz történt csatlakozása óta eltelt 15 évben. A román kormányfő kiemelte: a térséget érő súlyos biztonsági fenyegetés ellenére az ország NATO-tagsága, illetve a stratégiai partnereitől kapott garanciák megfelelő védelmet jelentenek Románia számára a jövőépítéshez.
A nagykoalíciós kormány első évéről szóló beszámolót a Digi 24 hírtelevízió azzal egészítette ki, hogy a miniszterelnök – Romániában szokatlan módon – egyetlen kormányátalakítást sem kezdeményezett tisztségbe lépése óta.
Ez nem jelenti azt, hogy változatlan maradt a kormány összetétele: öt miniszter kényszerült lemondásra. A PNL két tisztségviselője plágiumbotrány, egy pedig Nicolae Ciuca pártelnökké választása miatt távozott. A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik minisztere a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ellene indított eljárása, másik tisztségviselője pedig az ukrajnai háborúval kapcsolatos, a román hivatalos állásponttal összeegyeztethetetlen kijelentése miatt kényszerült lemondani kormánytagságáról – emlékeztetett a hírtelevízió.
A jobbközép PNL, a PSD és az RMDSZ koalíciós megállapodása szerint a PSD és PNL felváltva tölti be a kormányfői tisztséget. Ciucának 2023 májusában át kell adnia helyét a PSD miniszterelnök-jelöltjének.
A bukaresti nagykoalíciónak alkotmánymódosításra is alkalmas, kétharmados többsége van a parlamentben, a válságos időszakban azonban nem merült fel, hogy a 2024-es választásokon ismét riválissá váló kormánypártok végrehajtsák az alaptörvény régóta tervezett kiigazításait.
