Módosításokat sürgetett az Európai Parlament a hosszú távú uniós költségvetés tervezetével kapcsolatban csütörtökön nagy többséggel elfogadott határozatában.
A képviselők a 465 igen és 150 nem szavazattal, 67 tartózkodó szavazat mellett született állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy módosításokra van szükség az állam- és kormányfők által kedden elfogadott hosszú távú költségvetési tervezettel kapcsolatban. Kilátásba helyezték, hogy a későbbiekben nem hagyják jóvá a tervezetet, ha nem hajtják végre a szükségesnek tartott változtatásokat.
A testület egynapos ülésén elhangzott vita során több képviselő szerint a helyreállítási alapról szóló megállapodás „történelmi jelentőségű” ugyan, mivel az unió történetében először egyeztek meg tagállami vezetők ekkora összegű közös kölcsönfelvételről.
A hétéves költségvetési keret csökkentésével kapcsolatban azonban több képviselő határozott elégedetlenséget fejezte ki, azzal fenyegetve, hogy nem hagyják jóvá azt mindaddig, míg módosításokat nem hajtanak végre a szükségesnek tartott területeken.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának elnöke az európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen szavaira reagálva kijelentette: a parlament nem hajlandó arra, hogy „lenyelje a költségvetési kurtítások keserű piruláját.”
A szociáldemokrata frakcióvezető, Iratxe Garcia Pérez szerint megengedhetetlenek a költségvetési kurtítások olyan területeken, mint a kutatás, az egészségügy, a határvédelem, és a klímasemlegesítés.
Határozatában az EP sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Európai Tanács jelentősen gyengítette az Európai Bizottság és a parlament erőfeszítéseit a jogállamiság tiszteletben tartására mind a költségvetés, mind a helyreállítási alap vonatkozásában.
A források politikai feltételeivel kapcsolatban a vitában több képviselő állást foglalt amellett, hogy azok a tagállamok, amelyekben „áldemokratikus, jogállamiságot nem tisztelő” kormányok vannak hatalmon, ne kapjanak a kifizetésekből. Más képviselők arra is figyelmezettek, hogy a jelenlegi válságot nem szabad ürügyként felhasználni az EU további föderalizálásához.
A Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményükben elutasították az „EP balliberális többsége által támogatott állásfoglalást”, amely – mint fogalmaztak – az európai polgárok érdekeivel szemben meg akarja torpedózni a történelmi megállapodást, újra napirendre akarja erőltetni a tagállamok politikai zsarolását lehetővé tevő jogállamisági mechanizmust” – olvasható a delegáció sajtóközleményében.
Szájer József képviselő plenáris hozzászólalásában elutasította Magyarországgal szemben is a kettős mérce alkalmazását. Kiemelte, azok, akik jogállamisággal kapcsolatban kritizálják Magyarországot kiüresítik a fogalmat.
A Fidesz és KDNP delegáció szerint,” óriási győzelem a magyar emberek számára, hogy a magyar miniszterelnöknek hosszú és nehéz tárgyalások során sikerült elérnie, hogy Magyarország 3 milliárd euróval több kohéziós forráshoz juthat a következő uniós költségvetésből. A kezdetektől fogva következetesen képviselt magyar álláspont elérte a célját: igazságosabbá vált az uniós pénzelosztás.”
Hozzátették: „az is komoly eredmény, hogy sikerült elhárítani a nemzeti szuverenitásunkat érő kemény támadásokat és Magyarország maga dönthet a nekünk járó uniós pénzek felhasználásáról.
Ujhelyi István az MSZP képviselője az MTI-hez eljuttatott, a plenáris vitához való írásbeli felszólalásában hangsúlyozta, hogy „a magyar miniszterelnököt kicselezték, mert mégis lesz jogállami mechanizmus a költségvetési megállapodásban”.
„Mostanra végképp egyértelművé vált, hogy lesz jogállamisági kontroll az uniós pénzek felett, ráadásul szigorúbb, mint azt korábban a Fidesz remélte. A haza és az Európai Unió érdeke ugyanis most egybeesik az orbáni hatalmi gépezettel szemben”- fogalmazott a képviselő.
Utalt arra: Ursula von der Leyen bizottsági elnök a csütörtöki plenáris ülés vitájában is világossá tette, hogy az uniós források védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása „kéz a kézben” járnak, a hivatkozott mechanizmus érvényesítésére pedig a tagállami vezetők megállapodása lehetőséget ad.
