Gyurkó Szilvia: a gyermekvédelmi rendszer már csak nevében látja el a feladatát

A gyermekvédelmi rendszer már csak nevében látja el a jogaszabályokban előírt feladatát – mondta a szociális és családügyi minisztérium gyermekjogokért és gyermekvédelemért felelős államtitkára a gyermekvédelmi diagnózis bemutatására szolgáló sajtótájékoztatón szombaton Budapesten.

Gyurkó Szilvia kiemelte, hogy a gyerekek sok esetben be sem kerülhetnek a gyermekvédelmi rendszerbe, mivel nincs számukra megfelelő elhelyezési lehetőség, ezért bántalmazó vagy elhanyagoló közegben maradnak. Ugyanakkor az is komoly probléma, hogy ha bekerülnek a rendszerbe, nem megfelelően biztosított, hogy ott is maradjanak és megfelelő ellátásban részesüljenek. Példaként említette, hogy 2026-ban Magyarországon mintegy 800 gyermek van tartósan szökésben, és az utcán él.

Az államtitkár azt kérte, hogy a 200 oldalas gyermekvédelmi jelentést minél többen olvassák el.

Gyurkó Szilvia az előző kormányra utalva hangsúlyozta, a gyerekekről gondoskodás nem azt jelenti, hogy plakátokra írják: „gyermekbarát ország vagyunk”. A gyerekekről valódi felelősséget vállalva lehet gondoskodni, a munka pedig ott kezdődik, hogy nem „hazudjuk el” a történteket, hanem azokkal szembenézünk

– hangsúlyozta.

A sajtótájékoztató helyszíne – egy fővárosi gyermekotthon – kapcsán közölte, a gyerekeknek nem ilyen intézményekre van szükségük, hanem valói családi elhelyezésre.

Hozzátette, a gyermekvédelem nemcsak azokkal a gyerekekkel foglalkozik, akik már nem a családjukban élnek, hanem azokkal is, akik a családjukban szorulnak segítségre. Ezért a gyermekvédelmi munka nem akkor kezdődik, amikor egy gyermek állami gondoskodásba vételéről döntenek, hanem már akkor, amikor segítséget nyújtanak a szükséget szenvedő családoknak.

Az államtitkár közölte, az elmúlt években jelentősen csökkent a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek száma. Ez a terület 2024-ben „kapott mélyütést”, akkor például a kifogástalan életvitel vizsgálata hatására nagyon sokan hagyták el a pályát, így jelenleg átlagosan 20 százalékos a szakemberhiány a rendszerben.

Felvetette, hogy ha valahol nincsenek megfelelően képzett szakemberek, hogyan tudnának biztonságos közeget teremteni a bántalmazást, elhanyagolást elszenvedett gyerekeknek.

Gyurkó Szilvia kitért a nevelőszülőket toborzó és számukra szakmai támogatást nyújtó nevelőszülői hálózatokra is, amelyek működtetését az állam 2019 után adta át az egyházaknak és néhány civil szervezetnek.

Emiatt jelenleg „vakon vagyunk a gyermekvédelmi rendszer egy jelentős területe felett, nem látjuk, hogy a nevelőszülői hálózatokban mi folyik” – fogalmazott az államtitkár, aki a problémákat összefoglalva jelezte, ezeket a kihívásokat örökölték.

Gyurkó Szilvia kérdésre válaszolva elmondta: a most közzétett dokumentum a gyerekvédelmi diagnózis első szakaszának jelentése; az év végégig leteszik az asztalra azt a második jelentést, amely már a rövid-, közép- és hosszú távú szolgáltatási formákra és megyékre lebontott tervekről szól.

A várható lépésekről szólva azt mondta: az elmúlt időszakot jellemző kontrollált, centralizált irányítás nagyon komoly károkat okozott, ezért a kormány első döntései a decentralizáció felé indulnak, minél több szakmai autonómiát, döntési lehetőséget hagyva a területnek, és minél több forrást biztosítva a gyerekekhez legközelebbi szolgáltatóknak.

Fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi, öröklött rendszerben nem értek össze a szálak, számos olyan szakember van, akivel szemben több jelzés érkezett arról, hogy bántalmazó vagy szerhasználó, de ezek a jelzések nem futottak össze és nem érték el a megfelelő következményeket.

Egy másik kérdésre válaszolva jelezte: jelenleg 2,5, de akár 5 hónapig is eltarthatnak a gyermekvédelembe jelentkező szakemberek pszichológiai alkalmassági vizsgálatai és a kifogástalan életvitel vizsgálata. Ezt a rendszert át kell alakítani, de úgy, hogy közben a gyerekek biztonsága ne kerüljön veszélybe.

Az örökbefogadási rendszerről azt mondta: egészen két évvel ezelőttig sokkal több volt az örökbefogadásra váró szülő, mint az örökbefogadható gyerek, de ezt az elmúlt két-három év jogalkotási és politikai döntései radikálisan megváltoztatták, és ma már több gyerek vár örökbefogadásra, mint ahány szülő szeretne gyereket örökbe fogadni.

Egy másik kérdésre válaszolva közölte: a jelenlegi rendszerből körülbelül 400 nevelőszülő hiányzik, nagy hiány van több gyerek ellátására, illetve speciális vagy különleges nevelési igényű gyerekek ellátására vállalkozó szülőkből is.

Az államtitkár javításra szorulónak nevezte a nevelőszülői hálózatok egymással, illetve az állammal történő együttműködését, jelezve: ugyan van olyan megye, ahol 19 ilyen hálózat működik, az állami ellátórendszer mégis „belefullad” abba, hogy gondozási helyet biztosítson a gyerekeknek.

A számonkérésekre vonatkozó kérdésekre válaszolva Gyurkó Szilvia azt mondta: átvilágítják a belső vizsgálati rendszereket, mert a jelentésekből azt látják, hogy a belső vizsgálatok nagyon sok esetben lezajlottak, mégsem derült ki semmi, mert a gyerekek visszavonták vagy megváltoztatták a vallomásukat, eltűntek vallomások.

A bántalmazásokkal és bűncselekményekkel kapcsolatos belső vizsgálati rend átalakítására vonatkozó MTI-kérdésre azt mondta: a bicskei üggyel kapcsolatos, közel százoldalas vizsgálati anyag néhány hét múlva nyilvános lesz.

Az új eljárási rend a szexuális bántalmazásos esetekre például egy speciális, független szakemberekből álló csapat felállítását írja elő, a másik fontos változtatás pedig a szakemberrel és munkatárssal szemben érkező jelzésekre vonatkozik, ezekben az ügyekben egy külön belső vizsgálatot is le kell folytatni – mutatott rá.

A gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életvitelének vizsgálatára vonatkozó kérdésre elmondta: olyan módszertant kell kialakítani, amely a gyerekvédelemre szabott.

„Az az elképzelésünk, hogy a gyerekvédelem rendszerével összefüggő, egyébként kisebb-nagyobb módosításokat egy jogszabálycsomagba fogjuk összerendezni, amelyben a gyámok, az alapellátás és a szakellátás egyes kérdései is megjelennek” – fogalmazott az államtitkár egy további kérdésre reagálva.

Gyurkó Szilvia hangsúlyozta: vizsgálják, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság jelenlegi struktúráján hogyan lehet változtatni.

A jelenlegi formájában nem tartható fenn a rendszer – jelentette ki, hozzátéve: ha komolyan gondolják azt, hogy kompetenciát, hatáskört, szakmaiságot, döntési lehetőségeket adnak a terepen lévő szakembereknek és decentralizálnak, akkor ahhoz ezeket a „vízfejeket” meg kell szüntetni, amivel pénzt is tudnak „jobb csatornákra áttenni”.