Ma azt kell ünnepelnünk, hogy együtt élünk, nem egymás mellett, hanem egymásért vagyunk – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó az Országos Ruszin Önkormányzatnak a magyarországi ruszinok nemzeti ünnepe alkalmából rendezett szombati eseményén Budapesten.
Szili Katalin kiemelte: egy nép történelmi ismerete, származása, nyelve, kultúrája nélkül olyan, mint a gyökér nélküli fa, nincs, ami életet adjon az új hajtásoknak. Ezért kell az önazonosság megélése és átadása a következő generációknak, hogy meg tudjuk őrizni a ruszin közösséget a jövőnek.
„Hiszen a közösségük kiemelkedő része országunknak, nemcsak egymás mellett élünk, hanem egymásért”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta: ha valaha szükség volt arra az összefogásra, amely a békének és a biztonságnak a megteremtését jelenti, akkor ma különösen szükség van erre.
Főleg ezekben az időkben, amikor a háború árnyékában élünk, vigyázzunk egymásra, hiszen társak vagyunk a közösségvállalásban, szülőföldünk megőrzésében – mondta.
Szili Katalin utalt az alaptörvény azon cikkére, amely szerint Magyarországon a nemzetiségek államalkotó tényezők. Nem minden szomszéd országban van ez így – jegyezte meg.
Kiemelte:
a velünk élő népeknek joguk van az önazonossághoz, az anyanyelv használatához, az anyanyelvű oktatáshoz és a kultúra ápolásához. Ez az ünnep is jó alkalom arra, hogy hálával hajtsunk fejet eleink előtt, és tegyünk hitet a közös, békés jövőért
– fogalmazott Szili Katalin.
Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntőbeszédében kiemelte: „otthon csak ott érezhetjük magunkat, ahol szabadok vagyunk”.
Azt mondta, igazán szabad csak a hazájában lehet a nemzet, és hozzátette, „ amikor a magyar nemzetről beszélek, a velünk élő őshonos nemzetiségekre is gondolok, akik évezredes történelmünk során velünk küzdöttek a közös célokért, és akiknek éppen ezért szintén hazájuk Magyarország”.
Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban tartott ünnepségen Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke kiemelte: a ruszin nemzet gazdag múlttal rendelkezik.
„Őseink nyelve, kultúrája, hite, amiért évszázadok során sokat harcoltak, ránk maradt. Nekünk nemzetiségi vezetőknek kötelességünk ezeket a kivívott és ránk hagyott kincseket megőrizni és életben tartani” – mondta.
A kormány lehetőséget biztosít a magyarországi ruszin nemzetiség számára, hogy őseik hagyatékát ápolják, gazdagítsák és továbbítsák a következő generációk számára – emelte ki, hozzátéve, hogy ebben a választási ciklusban 1 országos, 2 területi és 51 helyi, önálló költségvetéssel rendelkező nemzetiségi ruszin önkormányzat alakult.
„Helyben, kis közösségekben fontos építeni a jövőt, dolgozni a fiatalokkal, gyerekekkel, amíg még fogékonyak erre”
– mondta, hozzáfűzve, hogy a társadalommal is szeretnék jobban megismertetni nemzetiségük történetét, hitét, jelenét, ezért három kiadványt jelentetnek meg.
Az eseményen átadták a Hodinka Antal-díjat, amelyet Takács Zsuzsa, a Sajópálfalai Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese, képviselője vehetett át.
Az közönség megtekinthette a szlovákiai Homonnából érkező Chemlon Humenné ruszin folklór együttes előadását.
A Ruszin Nemzeti Ünnep fővédnöke Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, védnöke Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója.
Május 22. a magyarországi ruszinok nemzeti ünnepe, amelyen arra emlékeznek, hogy a Rákóczi szabadságharc kezdetén, 1703. május 22-én Beregszászon ekkor bontotta ki Esze Tamás II. Rákóczi Ferenc zászlaját.
