A korrupcióellenes intézmények munkájának megfelelő összehangolását nevezte a sikeres elszámoltatás feltételének az Integritás Hatóság elnöke a szervezet csütörtöki, budapesti konferenciáján.
Biró Ferenc Pál elmondta: a mostani elszámoltatás sikere érdekében kezdeményezte egy hat hónapra szóló intézményközi koordinációs forma létrehozását, amelyben a vagyonvisszaszerzés, a nyomozás, a vádemelés, a közpénzügyi ellenőrzés és a korrupciómegelőzés szereplői közösen tárhatják fel, hol érnek össze a feladataik, hol vannak párhuzamosságok és hol „csúszhatnak el” az egyes ügyek.
Az elnök a magyar korrupcióellenes rendszer eddigi kudarcát az intézményrendszer széttagoltságára vezette vissza.
Hangsúlyozta azt is, hogy a korrupció elleni küzdelem nem az állam magánügye, szükség van hozzá a hatóságok mellett a civil szervezetekre, a kutatókra, az állampolgárokra és az oknyomozó újságírókra is.
Biró Ferenc Pál megemlítette a hatóság idei kutatását, amely – mint fogalmazott – azt mutatja, Magyarországon „a tisztesség nem kifizetődő”. A lakosság mintegy háromnegyede szerint ugyanis az állami intézmények nem képesek megvédeni az embereket a korrupció káros hatásaitól, a fiatalok ugyancsak háromnegyede szerint pedig a kenőpénz és a kapcsolat a boldogulás legegyszerűbb útja.
Adataik szerint aki ismer antikorrupciós intézményt, négyszer nagyobb eséllyel tesz bejelentést, ugyanakkor a lakosság 70 százaléka egyetlen ilyen intézményt sem tud megnevezni – fűzte hozzá.
Az elnök kiemelte, hogy a korrupciót a felelősségre vonás bizonyossága és gyorsasága tartja vissza, tehát nagyobb bizonyosságra és rövidebb átfutási időre van szükség. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a gyors igazság nem lehet elsietett igazság, az elszámoltatásnak pedig az igazság helyreállítását kell céloznia, nem a bosszút.
Biró Ferenc Pál úgy vélekedett, hogy a közhatalmat a gyakorlója csupán kölcsönbe kapja attól, akit szolgál, a korrupció pedig nem más, mint ennek a kölcsönnek az elsikkasztása.
Gárdos-Orosz Fruzsina, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a korrupció elleni küzdelem sikeressége érdekében szintén az intézmények összehangolt fellépésének fontosságát, valamint a feladataik és hatásköreik világos meghatározását hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szeretnének együttműködni a korrupció ellen küzdő szervezetekkel és újságírókkal is, akiknek várják a javaslatait.
Felidézte, a minisztérium zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Ennek érdekében szüntették meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva), számolták fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, állították fel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH), csatlakozott Magyarország az Európai Ügyészséghez és vonta vissza a kilépési szándékát az Európai Büntetőbíróságból.
Bertók János, az OECD Public Governance divíziójának igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a korrupció elleni harcban minden országban fontos tényező a kormányba vetett bizalom, amely azonban szinte mindenhol csekély.
Véleménye szerint a korrupció elleni hatásos fellépéshez kormányokon átívelő vízióra, a közbizalom helyreállítására és a teljes társadalom bevonására lenne szükség.
