Novák Katalin: mi írjuk a jövőt, nem az előrejelzések

Kezünkbe kell vennünk a jövő alakítását, nekünk kell írnunk a jövőt, nem az előrejelzéseknek. Demográfiai fordulatra van szükségünk. Csökkenő népességű nemzetből gyarapodóvá kell válnunk – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett eseményen csütörtökön a Parlamentben.

Kiemelte: a magyarság zsugorodása nem egy olyan folyamat, amit ne tudnánk megállítani, hanem épp ellenkezőleg. “Megálljt kell parancsolnunk a magyarság zsugorodásának, és gyarapodóvá kell válnunk” – mutatott rá a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, a Kárpát-medence lehet az a bölcső, amely a gyermekeket ringatja. “Legyen tehát a Kárpát-medence a forrása az élet továbbadásának” – emelte ki Novák Katalin.
Emlékeztetett: 30 év alatt Magyarország lakossága több mint 700 ezerrel, a romániai magyarok száma több mint 600 ezerrel csökkent, Szerbia magyarsága megfeleződött, ahogy Horvátországé is. Hozzátette: Ukrajnában már népszámlálást sem tartanak, de valószínűleg onnan sem kapnánk szívderítőbb számokat.
Novák Katalin kiemelte: a demográfiai válság mindannyiunkat érint a határainkon belül és a határainkon kívül is, igaz ez a diaszpórában élő magyarságra is. Attól, hogy ez a nyugati világban érzékelhető és tapasztalható tendencia, nem fogadhatjuk el, hogy ez a magyarságra is igaz legyen – hangsúlyozta.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott: “2024 lehet az esély éve mindannyiunk számára”, s ebben az izgalmas évben kiderül majd az is, hogy a konfliktusokra, az előttünk álló kihívásokra milyen válaszokat tudunk együtt adni.
Beszélt a környező országokban és a világban a közeljövőben várható választásokról és azt mondta: egy választási kampány mindenkor kihat a magyarság életére, a magyarság mindennapjaira és a magyarság relatív békéjére is. Az is kérdés, miként tud Európa kikeveredni a konfliktusokból, hogyan tud szembenézni a kihívásokkal, és az is kérdés, hogy mi itt, a Kárpát-medencében miként vizsgázunk majd ebben az igen izgalmas 2024-es esztendőben.
Novák Katalin azt mondta: a vezetőknek a régi és a megváltozott körülmények között is az a feladatuk, hogy képviseljék a magyar érdekeket.
“Én személyesen is feladatomnak érzem azt, hogy akár a naivitás bélyegét is felvállalva a szomszédos országok vezetőit rávegyem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének javítására” – hangoztatta, kiemelve: természetessé kell válnia annak, hogy Magyarország vezetőinek bármikor joguk van találkozni nemzettársaikkal.
Novák Katalin a beszédében öt emlékezetes helyszínt idézett fel az azokhoz kapcsolódó történetekkel a tavaly májusi hivatalba lépése óta eltelt időszakból, a többi között Beregszászt, Nagykárolyt és Bácsfeketehegyet.
A köztársasági elnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, aki “példát mutatott abban, hogy hogyan lehet emberséggel, türelemmel, szívóssággal, csavaros észjárással és realitásérzékkel megmaradni a legnehezebb körülmények között is magyarnak, és hogyan lehet mindezek közben képviselni a magyarok ügyét”.