A két legfőbb bírói szerv – az Alkotmánybíróság és a Kúria – közötti párbeszéd mintaszerű alkotmányos kultúrát jelent – hangsúlyozta a köztársasági elnök a 17. Magyar Jogászgyűlés nyitónapján, csütörtökön Balatonalmádiban.
Sulyok Tamás előadásában rámutatott, a legfőbb bírói szervek figyelemmel vannak egymás döntéseire, az elvekre, amelyek a döntések mögött meghúzódnak, és a legfontosabb, hogy „a másik hatáskörét kötelezőnek tartják önmagukra nézve„.
Ezzel az önkorlátozás előtérbe került, ami nem etikai kérdés, hanem garanciája a magyarországi jogbiztonságnak és jogegységnek – tette hozzá.
Az államfő kiemelte, hogy a jogegység és a jogbiztonság nem garancia a szabadság és igazságosság érvényesülésére, de ezek nélkül mindkettő érvényesülése csorbát szenved a mindennapokban.
Sulyok Tamás úgy vélte, a jogbiztonság és a jogegység két olyan szó, amelyekről „könyvtárnyi irodalmak születtek„, minden jogász találkozik velük, főleg, akik a jogalkalmazásban dolgoznak.
Megjegyezte, hogy az alapvető szabadságot érinti a jogbiztonság, hiszen egy nehezen értelmezhető jogszabály esetében kérdésként merülhet fel az igazságosság, s vele együtt a szabadság, míg a jogegység az egyenlőség kérdését érinti, mivel alapvetően a bíróságoknak egyféle ítéletet kell hoznia hasonló tényállású esetekben, különben a polgárt a jog „nem kezeli egyenlően a többi jogalannyal„.
A köztársasági elnök nagyon pozitív változásnak tartja, hogy 2012-től, amikor hatályba lépett az új alaptörvény, az alkotmánybíráskodás is átalakult és „az Alkotmánybíróság hatáskört kapott ahhoz, hogy a jogerős bírói ítéletek felett kontrollt gyakorolhasson„.
„Az AB alkotmányos üzenetei a bíróságok ítéletein keresztül eljutottak a polgárokhoz” – mutatott rá.
Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy „a jog az emberi társadalmat jobbá, szabadabbá teheti és az igazságosság felé tudja vinni„. A jogásztársadalomnak mindent meg kell tennie, hogy ez így legyen – vélekedett.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke arról beszélt, hogy az alkotmányos állami folytonosság olyan sajátosság, kincs, amellyel kevés nemzet rendelkezik. „Ezer éven át fennálló állami léttel találni néhány országot, de olyat, amely létét nemcsak a hatalomra, hanem a hatalom alkotmányos gyakorlására alapította, keveset, magunkon kívül csak Angliát” – fogalmazott.
Elmondta, hogy kiemelkedő jogi mérföldkövek szegélyezték az ezer évet az alaptörvényig, s e mérföldkövek mögött nagy jogászok álltak. Megemlítette, hogy nem maguktól alkottak nagyot, munkájuk vitákon, közös gondolkodáson, százak szellemi erőfeszítésén alapszik.
Trócsányi László egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, az Magyar Jogász Egylet elnöke a 1879-ben megjelent jogászegylet lapjából idézett: „a magyar jogászat tagjait állandóan egyesítve, testületi központként működésével a jogászat mindegyik ágára kellő időben segítse„. Úgy vélte, ezt a jogász egylet a mai napig igyekszik elvégezni.
Juhász Imre, az Alkotmánybíróság egykori elnöke előadásában kiemelte, hogy az alkotmányozó a jogegységesítés feladatával a Kúriát bízta meg, de némi szerep az Alkotmánybíróságnak is jutott, méghozzá a jogegységesség alkotmányosságának őrzése. Emlékeztetett arra, hogy a testület „lassan kezdte magára ölteni a feladatot„, 2005-ben – úttörő módon – megsemmisített egy jogegységi határozatot, amelyet azóta mintegy 21 jogegységi határozati vizsgálat követett.
Pozitív üzenetként értelmezte, hogy ezek a jogegységi határozatok kiállják az alkotmányosság próbáját: az elmúlt 20 évben összesen hat határozat akadt fenn, ebből kettő a régi, négy az új alaptörvény hatálya alatt.
A Magyar Jogász Egylet több évtizedes hagyományaként tizenhetedik alkalommal rendezi meg április 10-12. között a Magyar Jogászgyűlést, a jogászi hivatások egyik legrangosabb eseményét. A Jogászgyűlés idei központi témája a „Jogbiztonság és jogegység a gyakorlatban„.
