A változatlanul 5,50 százalékon tartott alapkamat támogatja az inflációs cél fenntartható elérését – mondta Varga Mihály a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján.
Hangsúlyozta a magas energiaárak, valamint a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi piaci környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokolnak.
A tanács a következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamatról
– húzta alá.
Kérdésre elmondta, hogy a 2,5 százalékos új inflációs cél mértékéről egyhangú döntést hoztak, több hónapos előkészítést követően. A 2,5 százalékos inflációs cél hosszabb távon mérsékeltebb inflációt, kiszámíthatóbb gazdasági környezetet, alacsonyabb nominális kamatokat és finanszírozási költségeket jelent a magyar gazdaságnak – húzta alá.
A monetáris tanács a keddi kamatdöntést követően jelentette be, hogy 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját a jelenlegi 3,0 százalékról, a toleranciasáv változatlanul plusz-mínusz 1 százalékpont marad; az új inflációs cél 2028. január 1-jén lép hatályba.
Varga Mihály közölte, előretekintve a hazai kockázati megítélést főként a költségvetési pálya, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja.
A globális befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti konfliktus lezárásához köthető bizonytalanságok határozzák meg, a világpiaci olaj- és gázárak jelentősen emelkedtek augusztus óta, ahogy az olajfinomítói árrések is
– ismertette a döntés nemzetközi hátterét, jelezve: mindez kockázat a nemzetközi inflációs környezet szempontjából, és bizonytalanságot okoz a globális pénzpiacokon.
A nemzetközi hozamkörnyezet magas, a fejlett gazdaságok hosszú kötvényhozamai másfél évtizedes csúcsok közelébe kerültek.
A globális kötvénypiaci folyamatokat a hazai eszközök kockázati megítélése szempontjából fontos kiemelten követni – mondta, és hangsúlyozta, hogy a külső környezet alakulását a jegybank folyamatosan követi.
Közölte, hogy a forint az elmúlt hónapokra jellemző erősebb sávban maradt, ugyanakkor a forint árfolyamának régiós összevetésű nagyobb volatilitása továbbra is kiemelt figyelmet érdemel.
A devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, és ezáltal hozzájárul az árstabilitási cél eléréséhez.
Az inflációs folyamatokról elmondta, hogy augusztusi 1,3 százalékos adat alacsonyabb volt az elemzői várakozásoknál, illetve a júniusi Inflációs jelentésben vártnál is, a maginfláció 2 százalék volt.
A lakossági inflációs várakozások, valamint a kiskereskedelmi értékesítésekre és a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások mérséklődtek az év elejéhez képest
– ismertette.
Arra a felvetésre, hogy megjelenik-e az Országgyűlés MNB-vizsgálóbizottsági meghallgatásán, azt mondta:
a bizottság azt hallgat meg, akinek a meghallgatását szükségesnek tartja.
„Bárkit, akit állampolgárként érint egy ilyen meghívás, annak eleget kell tenni” – jelentette ki, hozzátéve, ez a helyes eljárás.
A jegybanknál indított belső vizsgálatra vonatkozó kérdésre közölte: be tudták azonosítani azt a személyi kört, akinél az adatszivárgás felmerülhetett.
