Az oktatás problémáit a társadalomnak, köztük az oktatásban dolgozóknak a területért felelős minisztériummal együtt gondolkodva kell megoldania – jelentette ki az oktatási és gyermekügyi miniszter kedden Egerben, a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencia nyitónapján.
Lannert Judit az előadásában örvendetesnek nevezte, hogy végre önálló minisztériumot kapott az oktatás, amely a nevében a gyermek szót is megjeleníti. Ugyanakkor kijelentette: ez önmagában nem megoldás az oktatás globális és magyarországi problémáira. Azokat kizárólag a társadalommal, köztük a gyerekek részvételével és az oktatásban dolgozókkal közösen gondolkodva lehet megoldani.
Rámutatott:
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából készülő PISA-felmérések alapján az oktatás globális válságban van. Az okok között a demográfia mellett a mesterséges intelligencia is hangsúlyosan szerepel.
„Nem speciális magyar problémák ezek, de nekünk is reagálnunk kell rájuk: nincs közös recept, magunknak kell a saját receptjeinket megtalálnunk” – mondta a tárcavezető. (A PISA-felmérés a lexikális tudás helyett azt vizsgálja, hogy a diákok miként alkalmazzák a tanultakat. A háromévente (legutóbb 2025-ben) végzett felmérésben 15 éves diákok tudását mérik a szövegértés, a matematika és a természettudományok területén.)
A miniszter a konferenciát szervező Suliszerviz Oktatási és Szakértői Irodára és Suliszerviz Pedagógiai Intézetre utalva megjegyezte: szükség van ilyen állandósult intézményekre, amelyek stabilitást és minőséget hoznak a gyorsan változó világba.
Ha azt kérdezzük, mit akarunk az oktatástól, az iskoláktól, az új minisztérium válasza erre az: „induljunk el a nulláról, mert sok minden történt ugyan az elmúlt 30 évben, ám még mindig nem ott tartunk, ahol szeretnénk” – fogalmazott Lannert Judit.
Szerinte ehhez elsősorban a fejekben kell változást elérni, ebben a folyamatban pedig nélkülözhetetlen minden érintett és a társadalom egészének bevonása. Jó lenne, ha a finn példához hasonlóan a magyar oktatásügyben is volna egy olyan, közmegegyezés alapján létrejövő „aranyfonal„, azaz értékkészlet, amely a továbbiakban meghatározza a működés alapelveit
– fűzte hozzá.
Ennek talán legfontosabb elemei a gyerekközpontúság, a minőség iránti elkötelezettség, a méltányosság, a fenntarthatóság, a befogadás és a kulturális folytonosság, valamint a nyitottság – sorolta.
„Végső soron egy gyermekközpontú, adatvezérelt és partnerségen alapuló oktatáspolitikát szeretnénk” – jelentette ki a miniszter.
A részvételiség ennek meghatározó eleme, hasonlóan a fenntarthatósághoz, hiszen közpénzből működve minden forint elköltésének módját meg kell fontolni- hangsúlyozta.
Lannert Judit jelezte: szeretnének demográfiai és az iskolai infrastruktúrát feltérképező látleletet készíteni, azok eredménye alapot teremthet a továbblépéshez. Emellett céljuk, hogy az iskolák tanulószervezetekké váljanak sokféle és átjárható tanulási utakkal.
A legjelentősebb kihívások között említette, európai szinten probléma, hogy a gyerekek harmada – 21. századi értelemben – funkcionális analfabétának tekinthető. Ebben a kulcs a módszertan, a nevelési gyakorlat és az értékelés – magyarázta. Utóbbi kapcsán kitért arra is, hogy belső motivációt kell teremteni gyerekben és pedagógusban egyaránt.
Szavai szerint komoly problémát jelent az oktatásban a szakemberhiány és hasonlóan gondot okoznak a fizikai, valamint a digitális környezet hiányosságai.
Dacára annak, hogy az előző kormány állítása szerint ezermilliárdokat költött az oktatásra, ez a gyakorlatban néhány iskola kiemelt fejlesztését jelentette, ráadásul azok felújítása sem funkcionális szempontok mentén történt – jelentette ki.
Ennek kapcsán megjegyezte, a finanszírozási rendszert is kiszámíthatóvá kell tenni.
A tárca fejlesztési elképzeléseit sorolva szólt arról, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket szeretnék hozzájuttatni a számukra megfelelő szolgáltatásokhoz.
Emellett a szakképzésben és a felnőttoktatásban a készségstratégia megalkotása, míg a felsőoktatásban az egyetemi autonómia teljes helyreállítása és a kiszámítható finanszírozási környezet megteremtése a cél.
A közoktatás teendői közül kiemelte a Jeney Lajos iskolafejlesztési program megvalósítását, a kortársi bántalmazástól mentes, biztonságos környezet megteremtését és a túlterheltség felszámolását. Szavai szerint a fejlesztési tervek része a nyáron is használt intézmények, illetve belső terek klimatizálása.
Lannert Judit kijelentette, új nemzeti alaptanterv (NAT) is lesz, de „az egy hosszú folyamat, aminek időt kell adni”.
Amíg az nem készül el, a meglévő NAT-hoz fognak hozzányúlni és „kigyomlálnak belőle minden felesleges vackot”, különös tekintettel a kritikai gondolkodás fejlesztését hátráltató, túlterheltséget okozó tartalmakra – fogalmazott.
Jelezte továbbá, hogy egységes, célirányos és átlátható adminisztrációs, valamint adatszolgáltatási rendszer kialakítását tervezik.
Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár hangsúlyozta, Magyarország történelmében először kapott kiemelt fókuszt a kora gyermekkor ügye.
Elmondta, kiemelt céljuk az ellátórendszer és a családközpontú szemlélet megerősítése.
Jelezte:
új bölcsődei alapprogram készül, az óvodai pedig annak szellemében újult meg, hogy a jövőben önálló egységként működhessen, „ne legyen az iskola előszobája”. Jövő év elején utóbbiból kormányhatározat lehet
– tette hozzá.
Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár fontosnak nevezte, hogy a pedagógusok érezzék, sok minden rajtuk múlik és keresniük kell az új utakat, új megoldásokat; „a hibákat a tanulási folyamat részeként kell elfogadni, ettől lesz az iskola olyan, amilyennek lennie kell, a világ pedig olyan, amilyennek szeretnénk”.
Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár a szemléletváltás és együttműködés jelentőségét hangsúlyozta.
Közölte, a fiatalok rendkívül bizonytalan, ezért szorongó világban élnek, ezt a szorongást pedig kizárólag a közösség tudja feloldani.
Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár kifejtette, céljuk, hogy legyen nyitott a felsőoktatás mindenki előtt, és legyen szabad, színvonalas kutatás a magyar egyetemeken.
