Új szemléletű, szükségletalapú és a szakemberek számára vonzó, őket megbecsülő gyermekvédelmi rendszer létrehozását ígérte a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekvédelmi helyettes államtitkára csütörtökön Egerben.
Both Emőke az egri szociálpedagógus-képzés elindításának 35. évfordulójára rendezett konferencián kiemelte: a minisztériumon belül működő gyermekvédelmi államtitkárság fókuszba helyezi a gyermekvédelem ügyét, amely az elmúlt időszakban sokszor csak a botrányokon keresztül vált ismertté a társadalomban.
„Ennek kapcsán kicsit mindenki szakembernek érezte magát, ami azért szomorú, mert nem láttak bele abba, hogy ez nem önmagában a szakellátásról szól, és pláne nem arról, hogy mindenki bántalmazó lenne” – tette hozzá.
A helyettes államtitkár azt mondta,
tudták, hogy a gyermekvédelem kritikus állapotban van, tisztában voltak a férőhely- és szakemberhiánnyal, a védelemre szoruló gyerekek romló körülményeivel, ám az elmúlt hónapokban felállított átfogó diagnózis minden képzeletet felülmúlóan súlyos képet vázolt fel.
„Fontos volt, hogy elkezdjünk erről beszélni, ne tegyünk úgy, mintha nem lenne nagy baj” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez az első lépés, amely után el lehet kezdeni építkezni.
Közölte: az előző kormány szakterületért felelős politikusai tudták, hogy a krízis egyre súlyosabb, hogy hány gyerek küzd kábítószer-problémákkal, szifilisszel, és hogy a kórházakban hagyott csecsemők ügye az őket megszülő 11-13 éves lányok teherbe esésénél kezdődik. Jelezte, ezért most első feladatuk a legégetőbb problémák megoldása, egyfajta „tűzoltás”.
Rámutatott arra, hogy 1500 gyerek vár férőhelyre, 800 van szökésben és ezernek van szüksége gondozásihely-váltásra, mert nincs elég intézmény, ahol a gyerekek szükségletalapú elhelyezése biztosított lenne.
Both Emőke úgy fogalmazott: „a gondozásba vett fiatalok magatartási problémái azt fejezik, ki, hogy rosszul vannak, és ha a szakemberek munkája nem arra irányul, hogy jól legyenek, akkor maga az intézmény is traumatizálja őket”.
Ugyanakkor az államtitkárság felállítása és a feladatok, szakterületek elosztása során azzal szembesültek, hogy a gyermekvédelmi alapellátásra mindössze másfél minisztériumi státusz állt rendelkezésre az elmúlt években. „Ez mutatja, mennyire tekintették fontosnak ezt a területet” – emelte ki a helyettes államtitkár.
Both Emőke stratégiai kérdésnek nevezte a szakellátás fejlesztése mellett az alapellátás megerősítését, hogy ne termelődjenek újra a problémák és a szakellátásból kikerülők 40-50 százaléka ne váljon hajléktanná. Utóbbi adatot kiemelve hangsúlyozta: „ez is azt mutatja, hogy valamit rendszerszinten nem csinálunk jól annak ellenére, hogy heroikus munkát végző szakemberek próbálták és próbálják fenntartani az ellátást”.
Jelezte: a legfontosabb teendők egyike a családok megerősítése, hogy minél ritkábban legyen szükség a gyerekek kiemelésére és tartós gondozásba vételére. Emellett kiemelt hangsúlyt helyeznek a szakemberek és szakterületek, szakminisztériumok közötti együttműködés fejlesztésére. Ennek alapja az eddigi ellenőrző, kontrolláló helyett a támogató szemlélet – fűzte hozzá.
Kifejtette: a szakellátás szétaprózódott, a nevelőszülői hálózat túlnyomó részét átvették az egyházak, ezért nincs az államnak valódi ráhatása annak működésére.
„Olyan rendszert szeretnénk építeni, amelyben mindegy, milyen fenntartója van az intézményeknek, azok egyforma minőségi és szakmai szempontok szerint, ugyanolyan feltételek között működnek” – jelentette ki, megjegyezve: ehhez garantálni kell, hogy olyan szakemberek dolgoznak a gyerekvédelemben, akik tudják biztosítani mindazt, amire a gyerekeknek szükségük van. Ezért fontos a szakma átláthatósága és immunrendszerének megerősítése – állapította meg a bicskei ügyre utalva a helyettes államtitkár.
Azt mondta: ha ebben minden gyermekvédelmi szakember képes lesz együttműködni és felelősséget vállalni, akkor lehet visszaadni a szakma megbecsülését és vonzerejét.
Szólt arról is, hogy a szakemberek jóllétének támogatása szintén része lesz az új gyermekvédelmi rendszernek. Szégyennek nevezte, hogy a munkavállalók számára egyes áruházláncok a fizetés miatt vonzóbbak lehetnek, mint a szociális szféra, ebben szerinte az alacsony béreken túl a kiszámítható életpálya hiánya is meghatározó.
„Ez nincs rendben, szeretnénk, hogy a gyermekvédelmi hivatás érték legyen, ez a jövő társadalmának is záloga” – húzta alá Both Emőke.
Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora az egri szociálpedagógiai képzés 35 éves történetét felidézve arról beszélt: megszámlálhatatlan életet változtattak meg, megszámlálhatatlan gyermeknek, családnak jelentettek új esélyt, kapaszkodót azok a szakemberek, akik az intézmény falai között szereztek tudást és végzettséget.
A képzés elindítása óta gazdag szakmai és emberi örökség született – tette hozzá. Kijelentette: köszönet illeti mindazokat, akik tudásukkal, munkájukkal, elkötelezettségükkel ennek a történetnek a részesei voltak.
